Hetilap
- Dr. Verő Tamás
- 2 nappal ezelőtt
- 8 perc olvasás
2025. december 12. péntek – 5786. kiszlév 22.
péntek 18:00 | gy. gy. 15:34 | szombat 10:00 | havdala 16.45
vasárnap este erev HANUKA 1 meg 1 gyertya | hétfő este 2 meg 1 gyertya | kedd este 3 meg 1 gyertya | szerda 4 meg 1 gyertya | csütörtök este 5 meg 1 gyertya | péntek 15.36 előtt 6 meg 1 gyertya szombat 16.47 után 7 meg 1 gyertya | vasárnap este 8 meg 1 gyertya |
חַג חֲנוּכָּה שַׂמֵחַ , חַג אוּרִים שָׂמֵח , חֲנוּכָּה שַׂמֵחַ
VÁJÉSEV (I. Mózes 37.1. – 40.23.) וַיֵּ֣שֶׁב
“És lakott”, mármint Jákob Kánaán országában. Testvérei nem szerették Józsefet, mert “mószerolt” (rossz híreket hozott fivéreiről atyjuknak) és fellengzős álmaival is bosszantotta őket. Ezért gödörbe vetették, amelyben nem volt víz, de lehettek mérges kígyók. Lehúzták róla azt a tarka köntöst, amelyet apjuk kivételezett szeretete jelének tekintettek. Az arra haladó midjaniták hallották a gödörből kiáltó József jajszavát, kihúzták onnan és eladták egy izmaelita vándorkereskedő csoportnak húsz ezüstért, s a pénzért sarut vásároltak maguknak. A testvérek a tarka köntöst egy kecske vérébe mártották, és Jákobhoz vitték, bizonyítandó, hogy vadállat tépte szét a fiút. Közben Jehuda és menye történetét meséli a szidra. Majd folytatódik József regénye. Megérkezett Putifár házába. Az egyiptomi férfi magas rangot viselt, a testőrség főtisztje volt. József tehetsége igazolódott, a ház vezetését, az ügyek intézését gazdája rábízta, amelyet szerencsés kézzel el is látott. A szép ifjú megtetszett Zulejkának, Putifár feleségének, de az erkölcsös ifjú megtagadta az engedelmességet. A kikosarazott tekintélyes asszonyság letépte Józsefről a ruhát és erőszakossággal vádolta meg nagyhatalmú férjénél, aki bár gyanakodott – de a vád alaposnak látszott és József börtönbe került. Tehetsége ott is megmutatkozott és a börtön őre számos feladatot bízott rá. A börtönbe két miniszter is került, a főpohárnok és a fő-sütőmester. A magyarázat szerint az előbbit azzal vádolták, hogy a fáraó italában legyet találtak, a sütőmester kalácsában faforgácsot leltek. Mindketten álmodtak. Álmukat József megfejtette és jóslata bevált. A serlegek mesterét rövidesen szabadon engedték, és tisztébe visszahelyezték, mert a légy egy pillanat alatt a pohárba kerülhet. A fő-sütőmestert azonban kivégezték, mert a liszt megszitálása kötelessége lett volna. József megkérte a pohárnokot, hogy szóljon az érdekében, mert ártatlanul vetették tömlöcbe. A hálás miniszter ezt meg is ígérte, csomót kötött a zsebkendőjére, hogy el ne felejtse, de bizony elfelejtkezett Józsefről is, és az ígéretéről is.
Hetiszakaszunkkal megkezdődik Mózes első könyvének legérdekfeszítőbb elbeszélése, József története. József a szeretett feleség, Ráchel fia és így Jákov akaratlanul is kényeztette. “Jiszráel jobban szerette Józsefet minden fiánál, mert öregsége gyermeke volt és díszes mentét csinált neki.” Az elkényeztetett, 17 éves József árulkodott testvéreire apjánál. A hagyomány szerint a testvérek lenézték Jákov ágyasainak fiait és azokat szolgáknak nevezték. Józsefet kétszeresen is gyűlölték: elkényeztetettségéért és árulkodásáért. A történet József álmaival folytatódik, melyek arra mutattak, hogy uralkodási vágyai vannak. (A kévék és az égitestek meghajoltak előtte.) “Szóltak hozzá testvérei: hát uralkodni akarsz rajtunk? És még jobban meggyűlölték.” Végül is kivárták az alkalmat és eladták Józsefet rabszolgának. “Eladták Józsefet az izmaelitáknak húsz ezüstért, akik őt Egyiptomba vitték.” Egyiptomban mint szolga is magasra vitte és mikor börtönbe került végül, ott is nevet szerzett magának álomfejtéseivel. Az élénk és színes elbeszélés csúcsa, hogy József a Fáraó helyettese, illetve alkirály lett Egyiptomban. Az elbeszélés túl az irodalmi értéken nagyon sok erkölcsi tanítást ad az olvasó, a zsidó nép számára. József eladására az adott alkalmat, hogy apja kérésére elment testvéreihez a távoli legelőkre, hogy hogylétük iránt érdeklődjék. Mikor útközben emberekkel találkozott, így szólt: “Testvéreimet keresem én.” József testvéreit kereste, de helyettük gyűlölködő ellenségeket talált, akik előbb életére törtek, majd a vezető, Júda tanácsára eladták őt rabszolgának. “Így szólt Júda testvéreihez: mi hasznunk van abból, hogy megöljük testvérünket. Adjuk el őt az izmaelitáknak, kezünkön ne száradjon vére, hiszen testvérünk ő.” Ez a mondat: “testvéreimet keresem én”, legfőbb erkölcsi tanítása az elbeszélésnek. Legyen bármi ellentét, különbség, ideológiai nézeteltérés a család vagy a nép körében, a legfőbb parancs: “testvéreinket keresni” – vagyis keresni és meglátni a közöset, az egyetértés felé törni. és nem gyűlölködni a másság miatt! Kicsiny kis országunkban életfontosságú kötelesség, hogy a különféle gondolkodású emberek, jobb vagy baloldal, vallásos és vallástalan, askenázi vagy szfárádi egymásban teavéreket lásson és a vita ne gyűlölködést, uszítást, sőt, emberéletek kioltását idézze elő. A hetiszakasz és a hozzá fűzött talmudi legendák a testvérgyűlölet elrettentő következményeit mutatják be. A Tóra elbeszélése szerint Jákov és egész családja kénytelen volt elhagyni Kánaán országát és Egyiptomba vándorolni. A Talmud következtetése az volt, hogy a testvérgyűlölet okozza a gálutot, a hazátlanságot, a szétszóratást. A Második Szentély pusztulásának háttere a “szinát áchim”, a testvérgyűlölet volt. Érdekes legendát fűz a Talmud az e heti szidrához. A Bár-Kochba-felkelés letörése után Hadriánus császár megkérdezte a zsidó bölcseket, milyen büntetés jár annak, aki testvérét rabszolgának adja el. Ők tórai idézettel válaszoltak. “Aki embert lop és eladja, halállal lakoljon.” Erre a császár így szólt: “Nincs tudomásom róla, hogy József eladásáért bűnhődtek volna. Ezért Izrael tíz vezető férfiúja fog lakolni a bűnért.” Emléküket a Jom Kippur-i imában és egy Tisá Beáv-kor elhangzó gyászdalban örökítettük meg. Hetiszakaszunk arra is tanít minket, mire vezet az elkényeztetés és a különbségtevés gyermek és gyermek között. Az irigység emberi tulajdonság és bőven előfordul testvérek között is. Nem minden családtagok közötti viszály végződik olyan happyenddel, mint József esete, amikor a rabszolgából végül is egyiptomi alkirály lett. Dávid király fiai között dúlt a királyság örökléséért folyó harc. Amnon, Ávsálom és Adonijáhu mind erőszakos halállal vesztették életüket az uralomért folyó testvérháborúban vagy szervezett lázadásban. Miként Jákov előnybe helyezte a szeretett asszonytól, Rácheltól született fiát, úgy Dávid király is a szeretett Bátsevától született Salamont nevezte ki utódjának, holott nem ő, hanem Adonijáhu volt az idősebb. A Tóra törvénye előírja, hogy az elsőszülött jogait tilos elvenni akkor is, ha nem a jobban szeretett asszony gyermeke. “Ha valakinek két felesége van és az elsőszülött a kevésbé szeretett asszonytól született, nem helyezheti (az apa) előnybe a szeretett asszony fiát.” Jákov halála előtt megáldotta fiait. Az elsőszülöttséget elvette a Leától született Reuvéntől és azt a Rácheltől született Józsefnek ítélte. A mai időkben az apai kivételezéssel párhuzamos fogalom az úgynevezett protekcionizmus. Nagyon sokszor nem az arra rátermett vagy jog szerint illetékes kapja meg az állást vagy feladatot, hanem a rokon, a barát vagy a gondolkodásban közel álló. Vajha megszívlelnénk a Biblia tanítását, és részrehajlás helyett mindig az igazság útját követnénk és a vetélytársban is mindig testvért látnánk.
Hercz Dániel, az OR-ZSE rabbiszakos hallgatója A Tóra látszólag tárgyilagos, semleges szavai „távolról meglátták Joszefet” valójában egy lélektani dráma kezdetét jelentik. Az emberek, talán még a testvérek is, többnyire „távolról” látják egymást. Távolról, azaz a maguk vélt érdeke, előfeltevései, álma alapján. Közelről, azaz érdekektől függetlenül csak ritkán, kivételes lelki állapotban sikerül észrevenni a Másikat. Ez egy különleges állapot: a teljesség állapota. Héberül a teljes szó (sálém – שלם) ugyanabból a gyökből származik, mint a béke szó (sálom – שלום). A béke állapota az, amikor egy emberi közösség teljessé válik, önmagunk és a másik érdekei nem elválasztanak, hanem teljessé, eggyé tesznek bennünket. Ehhez azonban a közösség tagjainak, itt Joszefnek és a testvéreinek, el kellene fogadniuk egymást, ez viszont csak úgy lenne lehetséges, ha megfelelően ismernék és elismernék egymást. Aminek viszont alapfeltétele, hogy önmagukat ismerjék. Vajon e történet szereplői ismerik egymást? Elismerik a másikat? Még az álmok embere, Joszef is csak a saját álmait látja. Azt viszont nem is próbálja megérteni, hogy a többiek, akik az álomnak csak a rájuk vonatkozó részét képesek megérteni, „megfejteni”, nem fogadhatják azt el. A többiek pedig, épp azért, mert saját álmaikkal és érdekeikkel vannak elfoglalva, Joszef álmát az érdekeik elleni durva támadásnak veszik. Joszef, a fogságban, kiszolgáltatottságban töltött évek után megismeri önmagát, megérti a távol és a közel közötti különbséget. Amikor sírva mondja: „ Lépjetek közelebb, kérlek”… „Joszef vagyok, a testvéretek”, immár nem távolról, hanem közelről látja őket. És miért ne gondolhatnánk, hogy a testvérek nem csak az érdekeik alapján, távolról, hanem hirtelen ők is immár közelről látták Joszefet. Ha így volt, akkor létrejött egy igazi közösség, egy teljes és békés állapot: a sálom.
Lakos Borcsa Olvasva Joszef eladásának történetét, azon morfondírozom, hogyan lehetséges az, hogy egy 17 éves fiú puszta látványa is olyan erős indulatokat vált ki másokból, akik ráadásul a saját testvérei, hogy meg akarják ölni? Honnan jön ez az agresszió? Közülünk való ő is, a mi vérünk, ne öljük meg – hangzik el az érv Reuven, a legidősebb báty szájából. Vajon mit jelent ez, a mi vérünk, testvérünk? Bármit is jelentsen, nekem kettő jutott belőle, Nóri és Marci. Nóri kilenc évvel idősebb, nem laktunk együtt, mindössze egyszer nyaraltunk közösen. Viszont a gyerekkoromban a nagymamánknál együtt töltött vasárnap délutánok élménye meghatározó volt. Nekem ő mindig is a NŐVÉREM volt, csupa nagy betűvel. Neki én sokáig féltesó… Természetes lehet, hogy az idősebb testvér egyúttal példakép is. Én azonban csak felnőttként döbbentem rá erre. Nekem bizony nem volt sztár-példaképem, mint az osztálytársaimnak, erre büszke is voltam. Azt hittem, hogy semmilyen nincs, és közben serényen utánoztam a nővéremet, tanultam el tőle azt, amit azokban a rövid együtt töltött időkben lehetett: belenyúlni kézzel a kajába, menőnek lenni, hipszter helyekre járni. Közben felnőttünk, mindenki járja a maga útját és éli az álmait, miközben büszkék vagyunk egymásra. Talán hamarosan együtt is fogunk álmodni. Marci négy évvel fiatalabb. Húsz évig egy szobán osztoztunk. Ott én voltam a nővér. Rangidősként mindig egy fokkal előrébb jártam, mint az öcsi: Amikor én óvodás voltam, ő még otthon volt, de nem hagytam volna ki a “buliból”, megtanítottam neki például a Mikulás-műsort, amit óvodában tanultunk. Amikor általános iskolás lett ő is, jött utánam: zongorázott, sőt futott is velem. Egyszer edzésen fejre esett a kakasülőről, utána többet nem jött. De ugorjunk csak vissza az időben. Nagyon örülhettem neki, amikor négy éves koromban megszületett, ugyanis amint hazajött a kórházból, én kiemeltem a rácsos ágyból és kivittem anyukámnak megmutatni nagy büszkén, hogy milyen erős vagyok…(Mama szívbajt kapott.) Azt viszont sokáig nem tudtam megbocsájtani, hogy hozzá más nyelven beszéltek, ugyanis pedagógiai céllal apukám kísérletezett a némettel. A családunkat nem választjuk, az adott. Elfogadni viszont el lehet még az olyan testvéreket is, akik adott esetben “eladnak”. Joszef nem csak elfogadja, hanem az Örökkévalónak tulajdonítja azt a korábbi, testvérei által tervezett gyilkossági kísérletet, amely után elkerül Egyiptomba, szerinte azért, hogy évtizedekkel később, éhínség idején meg tudja menteni a családját. [I.45:5] Habár Joszefben nincs harag már testvérei iránt, mégis, az évtizedeken keresztül ki nem mondott igazság, ahogy az életben, a tórai történetben sem maradhat következmények nélkül; sok plusz körrel (három látogatás kell ahhoz, hogy az összes testvér és az apuka, Jákov is “feloldozást nyerjen”) sikerül csak feloldani a családi konfliktust. Azonban érdemes dolgozni magunkon, bátornak lenni, felgöngyölíteni az esetlegesen összekuszált szálakat, mert az eredmény felszabadító és előremutató, ahogy tanulhatjuk ezt Jákov és Észáv újbóli találkozásából, vagy Joszef történetéből is.
HÍREK A VILÁGBÓL